Nagyon sok gazdasági szakértő egyetért abban, hogy a magyar gazdasági működést gyökeresen meg kell változtatni, mert egy teljesen torz struktúra és működés állt elő. Vannak, akik ezen körülmények közt is boldogulnak, de az nem a rendszer működőképességének, hanem sokkal inkább az emberi alkalmazkodóképességnek tanúbizonysága. Innen is, minden tiszteletem nekik!
Mindazonáltal, hogy megteremtjük a normális gazdasági működés alapjait: kiszámítható kereteket, egyszerűsített adózást és adminisztrációt, gazdaságfejlesztési támogatásokat foganatosítunk, lehetőségünk van arra is, hogy teljesen új felfogást honosítsunk meg, ami a jelenleg egyre jobban recsegő kapitalista modell megreformálására törekszik.
Ezt a felfogást a holland Corporate Rebels (Vállalati Lázadók) dolgozta, dolgozza ki és segíti bevezetni egyre több vállalat életébe. A modell a kapitalista struktúra és működés problémáira ad megoldást: profitmegosztással érdekeltté teszi a munkavállalót a hatékonyság elősegítésében, kezeli a bérfeszültséget, bevonja a munkavállalókat a döntéshozatalba, azok képességeire épít, támogatja a tudásmegosztást, miközben radikálisan transzparenciát alkalmaz, ezáltal az emberi élethez és működéshez sokkal jobban alkalmazkodó működést teremt.
Az eredményeik is kézzel foghatók: két esettanulmányukat olvastam, az egyikben 65%-os, a másikban 105%-os profitnövekedést értek el.
Mindamellett, hogy a cégek profitabilitása megnőtt, a működés mentális egészségre gyakorolt hatásai számomra a legérdekesebbek, mert motivált, hatékonyságért dolgozó, tulajdonosi szemléletet megvalósítani képes valódi partnerekké váltak a munkavállalók. Az emberek szemléletmódját voltak képesek gyökeresen megváltoztatni, ami véleményem szerint óriási eredmény.
Olyan forradalmi változtatásokat javasolnak, mint:
A hierarchia leépítése – a kis, autonóm csapatok sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak.
- Önszerveződés: Nem kellenek középszintű menedzserek, akik csak ellenőriznek.
- Beosztás helyett hozzájárulás: Az emberek ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és ahol a legjobbak.
- Elszámoltathatóság: A szabadság nem anarchiát jelent, hanem azt, hogy felelősséggel tartozol a csapatod felé.
Az aszinkron munkavégzés (“anti-meeting” kultúra)
- Újfajta dokumentálási módszerrel éri el, hogy a cég ne meeting-eken égesse el az erőforrásait.
- Mindenki akkor járulhat hozzá, amikor a legproduktívabb (akár éjjel).
A munka-magánélet egyensúly (work-life balance) helyett munka-magánélet integráció (work-life integration)
- Eredményalapú mérés: Senkit nem érdekel, hogy kedden délelőtt 10-kor a gép előtt ülsz-e vagy a gyereked iskolai ünnepségén, amíg a vállalt feladataid haladnak.
- Az élet az első: Ha neked éjjel 11-kor pörög az agyad, dolgozz akkor; ha délután 2-kor van szükséged egy futásra, hogy ne égj ki, tedd meg. Ez a bizalom legmagasabb foka.
Az érdektelen, munkáját összecsapó, fókuszvesztett „modern rabszolgából” motivált, a képességeit kihasználni akaró munkavállaló válik. Hirtelen nem csak a top menedzsment, hanem az egész kollektíva érdekeltté válik abban, hogy a cég minél hatékonyabban és profitábilisabban működjön.
Ezek összhatása mind egyéni, mind társadalmi szinten óriási. A mentális problémák (motiválatlanság, stressz, kiégés) ha nem is tűnnek el, de radikálisan lecsökkennek, ami kevesebb egészségügyi rendszerhasználatot és kiadást jelent. A motivált, megbecsült munkavállalónak lesz ideje önmagára, a családjára, a közösségeire, ami boldogabb, öngondoskodó társadalmat jelent.
Tisztában vagyok vele, hogy nem minden módszer alkalmazható minden cégre, de törekedhetnénk arra, hogy a lehető legtöbbet alkalmazzuk, vagy gondoljuk tovább és alkossunk saját, testre szabott, hasonlóan eredményes módszereket.
Kezdődhet kicsiben, egy-két cégnél, és terjedhet organikusan – ami már történik is –, de akár lehetne ez egy az állam által is támogatott („nem kényszer, hanem lehetőség” alapú) ajánlott működési gyakorlat, a magyar gazdasági csoda alapja.