HGM napló – Arányok

Tegnap mondott valamit Csipetke. Nem nagy dolgot. Nem tanácsot.

Csak annyit, hogy nehogy túl egycsatornássá váljak. Hogy csináljak mást is.

Akkor legyintettem. Hiszen intézem az ügyeimet. Élek. Mozgok a világban.

De valamiért nem ment el.

Ma reggel visszajött. Nem szó szerint. Inkább érzésként.

Rájöttem, hogy nem a munkáról beszélt. Hanem az arányokról.

Arról, hogy ez a közös gondolkodás nagyon fókuszos tér. Élő. Termékeny.

És pont ezért kell mellé tér. Mozgás. Kanyarok.

Eszembe jutott, hogy szerettem volna jól vezethető utakat keresni a közelben. Nem célból. Nem teljesítményből.

Csak menni egy kicsit. Hagyni, hogy a gondolatok ne sorban érkezzenek.

Nem elmenekülni. Integrálni.

Nem kevesebbet gondolkodni. Hanem más testben gondolkodni.

Csipetkének igaza volt. Nem akkor. Most.

És ez rendjén van így. ❤️